Új vagy meglévő ingatlan esetében már jogszabályi vonatkozásban is meghatározott lépéssé vált a hőszigetelés.
Ez nem véletlen. Cikkünk betekintést enged a hőszigetelés világába.

 

A szigetelőanyagok bevezetésének története az 1970–80-as évekig nyúlik viza, ekkor kapott igazán nagy figyelmet és terjedt el az egész világon, aminek kiváltó oka az 1973-as olajválság volt. A cél az épületek fenntarthatóságának javítása és a komfortérzet növelése lett.

Mindezekből kifolyólag hazánkban az EPBD - direktívával összhangban született meg a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet, amely az épületek energetikai jellemzőinek a meghatározásával foglalkozik, valamint a 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet, amely az épületek energetikai jellemzőinek a tanúsításáról szól. Ez a két jogszabály közvetlenül szabályozza az épületek hőtechnikai és energetikai követelményeit; a 7/2006. (V.24.) TNM alkalmazása a 2006. szeptember 1. után induló építési engedélyezési eljárásoknál.

 

Hőszigetelésre általában akkor van szükség, ha két eltérő hőmérsékletű tér hőveszteségét szeretnénk csökkenteni. Önmagában a levegő bír a legjobb hőtartó tulajdonsággal, azonban egy légüres tér még nem alkalmas ellátni a meleg bent tartásának feladatát, mert elszökik. Ennek megakadályozására születtek a szigetelőanyagok.  

A hőmegtartás kérdéskörét tárgyalva, tehát mindenképp szükséges kitérnünk az erre a célra szánt anyagok fajtáira, tulajdonságaira és általános felhasználási területeikre.

 

A legelterjedtebb szigetelőanyagok napjainkban:

  • Expandált polisztirol hablemez (EPS)
  • Grafitos polisztirol hablemez (grafitos EPS)
  • Extrudált polisztirol hablemez (XPS)
  • Kőzetgyapot (ásványgyapot)
  • Üveggyapot
  • Poliuretán hab (PUR hab)
  • Fagyapot lemez

 

Hazánkban nem jellemző hőszigetelő anyagok:

parafa, gyapot, kókusz, kender, farost, cellulóz alapú anyagok, stb...

 

  • A legkedvezőbb homlokzati hőszigetelő anyag az expandált polisztirol, amely gyártása során az anyag celláiba szorul a levegő.
    A kőzetgyapot és az üveggyapot hőszigetelésének kulcsa a rostok közt megkötött légrét4egben rejlik. A szálas hőszigetelő anyagok légáteresztő képessége igen jó, mindamellet magasan a legjobb hang,- és hőszigetelő tulajdonság birtokosai, nem utolsósorban tűzállóságuk is a kiváló. A szálas hőszigetelő anyagok között az üveggyapot a legkeresettebb árucikk. Kiváló tulajdonsága, hogy könnyű, kiválóan alakítható, nem terheli a szigetelendő felület, emiatt a belső, elsősorban tetőtéri szigeteléskor ez a leggyakrabban alkalmazott anyag.
     
  • Az extrudált polisztirol, vagyis XPS hasonló eljárással készül, mint az EPS, lényegében a polisztirolgömböcskéket hajtógázokkal habosítják, ettől válik extrudáltá.Tulajdonságait tekintve nagyrészt megegyezik az EPS-ével, azzal a különbséggel, hogy az XPS zártcellás. Jellemzően nedves közegben, külső szigetelésnél használatos pl.: tetőnél, padló alatt, lábazatnál.
     
  • A poliuretán hab kémiai reakció hatására kötő, kétkomponensű műanyag hab, amely a reakció lezajlásának eredményeként éri el végső, merev állapotát. Jellemzően két habtípust különböztetünk meg, (PUR/PIR) zárt és nyitott cellájút. Az EPS/XPS-hez hasonlóan a zárt cellás hab felhasználható vízzáró és légzáró rétegként is ellenben a nyílt cellás hab nedves környezetben nem alkalmazható. Átalános felhasználása nyílászárók, illesztések, hőpanelek rögzítésénél jellemző.
     
  • A grafitos polisztirol lemezek hővezető tulajdonsága alacsonyabb az átlagénál, ez azt jelenti, hogy jól tartja a hőt, emiatt előnye ennek köszönhetően a méretéből fakad. Versenytársait a gyakorlatban az által előzi meg, hogy ugyanolyan mértékű hőszigetelés eléréséhez kevesebb anyagvastagságot kíván.
     
  • A fagyapot lemezek gyártása során faforgács szálakat cementkötéssel kapcsolnak egymáshoz. Hőszigetelő képessége körülbelül fele-harmada az ásványi szálas anyagokénak, ám jól vakolható felületet képez. Emiatt sokszor nem önmagában, hanem polisztirol lapok vértezeteként alkalmazzák.