Az Építészfórumon olvasható meghatározás alapján azon építőanyagok minősülnek környezetbarátnak, amelyek egész életciklusukon keresztül nem bocsátanak ki káros anyagot, illetve fenntarthatóak és újrahasznosíthatóak.

Talán mindenki velem együtt a természetes anyagokra gondol először. Például ilyen a vályog, ráadásul a vályogházak mostanában mintha reneszánszukat élnék. A természetes anyagok, bár nem szennyezik a környezetet, és gyakran megújulóak (faanyag), azonban nem minden esetben környezetbarát megoldások.

Fontos az is, hogy az építőanyag újrahasznosítható legyen. Például a természetes anyagok közül a fát nagyon könnyen újra lehet hasznosítani, kis kreativitással többféle felhasználási lehetőséget is találhatunk.

Melyek tehát a környezetbarát építőanyagok?

Tégla

Az agyagból égetett tégláról már korábbi blogunkban volt szó. A tégla nagyon is környezetbarátnak tekinthető. Egyrészt az agyag nagyon sok helyen hozzáférhető, nagy agyaglelőhelyek épp a városok közelében található (nagy világvárosok, mint London és Párizs is agyaglelőhelyek közelében épült fel). Emiatt általában az építkezés helyéhez közel esik a termelés és feldolgozás helye is, így nem kell sokat szállítani. A téglagyártás technológiája is rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben. Ez is egyre jobban kíméli a környezetet. Fenntartható is, hiszen jó fizikai tulajdonságokkal, hőszigetelő képességgel rendelkezik. A szakemberek szerint a tégla az egyik leginkább környezetbarát építőanyag.

Fa

Személy szerint a fa az egyik kedvenc építőanyagom a tégla mellett. Megújuló, építőanyagként jóval kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a cementnek vagy az acélnak. Sokan aggódnak az erdőirtás miatt. Magyarországon azonban az erdészet szigorú jogszabályi keretek között zajlik, nagyrészt állam által kezelt területeken. Sok helyen kísérleteznek azzal, hogy a tarvágásos erdőgazdálkodásról átállnak más művelési módszerre, mely közelebb áll az erdők természetes megújulásához. Így a szabályos ültetvények egykorú fáit változatos életkorú fák váltják fel. Ez ökológiailag sokkal stabilabb.

A fából nemcsak családi házakat húzhatunk fel, hanem nagyon sok egyéb építményhez is felhasználhatjuk. Építhetünk belőle kocsibeállót, tornácot, kerítést, kaput és még sorolhatnám.

Vályog

A vályog alapvetően törmelékes üledék, mely homokot, iszapot és agyagot tartalmaz. A vályogtégla ebből és valamilyen rostos anyagból készül. Az utóbbi időben reneszánszát éli, nagyon környezetbarátnak tekintik, például Ausztriában a darmstadt-i Alnatura kampusz is vályogból épült fel. A vályogot egyszerű felhasználni, szinte bárhol rendelkezésre áll, mi több, rendkívül időtálló. 

Van olyan természetes, hagyományos építőanyag is, mely nem minden esetben fenntartható. Ez nem más, mint a kő.

Köves, sziklás helyeken, kőbányák közelében a kő is egy nagyon elterjedt építőanyag volt. Nemcsak épületeket, hanem kerítéseket is húztak fel kőből. Szerintem a kőkerítések ráadásul esztétikusak is lehetnek, jól illeszkednek a tájhoz. A középkorban jól védett erődítményeket, várakat is építettek a sziklás hegycsúcsokra, szikla és kő felhasználásával. Eszünkbe juthat ezen a ponton IV. Béla királyunk, aki elrendelte a tatárjárás után, hogy fa- és földvárak helyett kővárak építtessenek. Láthatjuk, hogy a kő hagyományos építőanyag, ha közel van a kőbánya, akkor környezetbarát is lehet. Újrahasznosítható, ugyanakkor a bányászattal komoly tájsebeket is ejthetnek. Ráadásul a kő nem fenntartható, a kővárak téli hideg falai az emberi egészségre károsak voltak.

Szerinted melyik a top1? Vagyis melyik szerinted a leginkább környezetbarát, "zöld" építőanyag? Írd meg nekünk: webshop@zsirafep.hu