Építkezéskor sokan nem is gondolkodnak el a téglaválasztáson, pedig nagyon is lényeges szempont. Míg általában az építkezések teljes költségének mintegy 4-5%-át adja a tégla, addig a falszerkezet hőszigetelő képességének mintegy 50%-át nyújtja. Érdemes tehát gondosan kiválasztani a téglát.

Mióta építkezünk téglával?

Téglát már Kr. e. 7 ezer óta használnak, tehát az egyik legősibb építőanyagról beszélünk. Akkor még nem égették ki, csak napon szárították. Az első téglákat Jerikó város környékén találták (ma Törökország déli része). Az égetett tégla szintén az ókori Mezopotámiában jelent meg.

Talán azért is jelent meg ott olyan korán, mert arrafelé nem állt rendelkezésre elegendő épületfa és kő. Abban az időben A Tigris és Eufrátesz folyók vidéke volt az egyik legfejlettebb része a világnak (része a Termékeny Félholdnak, a civilizáció bölcsőjének).

Később a téglának jelentős szerepe volt a Római Birodalomban is, ahol rengeteg építkezés zajlott.

Nagyon sokáig csak tömör téglát használtak az építkezésekhez. A XX. században azonban jelentősen megnőttek az energiaárak, lényeges szempont volt, hogy mennyire szigetel jól a fal.

Ahogy említettem, a fal hőszigetelő képessége majdnem 50%-ban a téglán múlik.

Az üreges téglák ebből a szempontból sokkal jobbak, hiszen a levegő is szigetel. A ma népszerű okos téglákban például olyan járatok vannak, amelyekben a levegőnek lényegesen nagyobb utat kell bejárnia.

A tégla két alapvető fajtája a tömör és az üreges tégla.

Miért a tégla?

  • a legtermészetesebb és legnagyobb mennyiségben előforduló építőanyag
  • rendkívül tartós, nem érzékeny a hőmérséklet-ingadozásra
  • remekül elnyeli a hőt
  • felhasználóbarát
  • újrahasznosítható
  • ellenáll a túl magas és túl alacsony hőmérsékletnek is
  • többféle célra is felhasználható

Látjuk tehát, hogy a téglának számtalan előnye van. Nemcsak házakat, de kemencét is építhetünk belőle. Én gyakran használok a kertben téglát virágágyások kirakására vagy tűzrakó kialakítására is. Téglaszeletek segítségével pedig rendkívül esztétikus belső tereket alakíthatunk ki. Például az ipari vagy indusztriális stílusban szeretik nagyon ez utóbbi megoldást, hiszen azt a hatást kelti, mintha csak csupasz téglafalak maradnának.

Van még egy fontos tényező, ami miatt érdemes téglát választanunk. Vizet és agyagot tartalmaz, így nem bocsát ki olyan anyagot, mely a szoba levegőjét szennyezné, és ezzel egészségünket fenyegetné.

Valóban környezetbarát megoldás?

Ha összehasonlítjuk más építőanyagokkal, akkor láthatjuk, hogy környezetvédelmi szempontból is a tégla a legjobb megoldás. Ennek több oka is van. Egyrészt maga az agyag mindenhol előfordul, könnyen kibányászható. A gyártási eljárás szintén ökotudatos, gyakran elektromos vagy biogázzal működtetett kemencéket használnak, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. A gyártás optimalizálására pedig intelligens technológiákat alkalmaznak. Rövid szállítási útvonalak vannak, hiszen a gyárak közel vannak a legtöbb esetben.

Clay brick: building a sustainable future for the UK

Brick Architecture: Why brick?

Brick Architecture: The history of bricks and brickmaking

Kreatív Lakás: Tömör és üreges téglából készülő falak szabályai